ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖTELEZETTSÉGI RENDSZER  AJÁNLATUNK

• Kormány: Megállapítja az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerből mint szakpolitikai intézkedésből eredő halmozott energiamegtakarítás célértékeit az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtására kiadott rendeleten keresztül.

• Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH): Szabályozó szervként működteti, követi, ellenőrzi és alakítja a szakpolitikai intézkedést, továbbá adott esetben szankcionál.

• Villamos energia és földgáz kereskedők, egyetemes szolgáltatók, valamint közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezetek: Kötelezettek, akiknek az értékesített energiamennyiségük után bizonyos mértékben energiamegtakarítást kell elérniük.

• Végfelhasználók (KKV-k, nagyvállalatok, önkormányzatok, lakosság): Az a természetes vagy jogi személy, aki saját végső felhasználásra vásárol energiát. Náluk érvényesül(het) a kötelezettek által tovább hárított, többletköltségként megjelenő EKR felár, más szóval energiahatékonysági díj, aminek csökkentése, vagy megszűntetése érdekében energiahatékonyság növelő beruházást eszközöl(het)nek. Energiahatékonyság javító intézkedés, vagy beruházás után kelettkezett extra energiamegtakarítást hitelesítést követően értékesíthetnek a kötelezettek számára, ezzel javítva beruházásuk megtérülési idejét.

• Energetikai auditáló szervezetek: Hitelesítik az energiahatékonyságot növelő beruházások által elért energiamegtakarításokat.

• Energiahatékonyság-javító intézkedést vagy beruházást megvalósító, kötelezettnek nem minősülő energiahatékonysági szolgáltatók: Összefogják, menedzselik és értékesítésre felkínálják az elért energiamegtakarításokat.

A kötelezetteknek (lásd előző bekezdés) évente, az adott évet két évvel megelőző évben értékesített energiamennyiségeik után a 2015. évi LVII. törvényben (továbbiakban Ehat. tv. ) meghatározott módon és százalékban kell energiamegtakarítást (lásd alábbi ábra) elérniük a végfelhasználóik körében.Példaképp egy villamosenergia-kereskedő, mint kötelezett a 2022. évben az általa 2020-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,1%-ának megfelelő mértékű éves energiamegtakarítást köteles elérni a végső felhasználók körében.

A Hivatal az egyes kötelezett felek vonatkozásában határozatban állapítja meg a tárgyévben esedékes energiamegtakarítás mértékét a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig. Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer tekintetében az egyes évekre vonatkozó országos megtakarítási célértékeket az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásának 8. melléklete tartalmazza.

A kötelezett kereskedők az adott évben rájuk érvényes megtakarítási kötelezettségeket többféleképpen is megválthatják:

• Saját hozzájárulással, energetikai auditorok/auditáló szervezetek által hitelesített energiahatékonyság javító intézkedések/beruházások megvalósításával a végfelhasználóik körében.
• Végfelhasználók által eszközölt energiahatékonyságot növelő intézkedésekből/beruházásokból származó, energetikai auditorok/auditáló szervezetek által hitelesített energiamegtakarítások, úgynevezett Fehér Bizonyítványok (White Certificate) vásárlásával.
• Hatóságilag szabályozott, 50 000 Ft/GJ egységárú energiahatékonysági járulék megfizetésével.

A hitelesített energiamegtakarítás, azaz a Fehér Bizonyítvány egy, a végső felhasználónál eszközölt energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás megvalósításából származó, energetikai auditáló szervezetek által hitelesített energiamegtakarítás, amely tartalmaz addicionális hozzájárulást.

Az addicionális hozzájárulás a beruházás előtt, a végső felhasználónak, külső szereplő által nyújtott támogatás, szolgáltatás, ami nélkül a beruházás nem valósulhatott volna meg. Ilyen hozzájárulás lehet bármilyen nem általános, azaz célzott energiahatékonyság-növelő intézkedés(ek)re vonatkozó energetikai tanácsadás, műszaki támogatás.

A Fehér Bizonyítvány legfontosabb tulajdonsága, hogy korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely kizárólag a kötelezett fél részére ruházható át/értékesíthető. A nem hitelesített vagy a Hivatal által érvénytelenített energiamegtakarítás átruházása, továbbá az energiamegtakarítás nem kötelezett félnek minősülő vevő részére történő átruházása semmis. A Fehér Bizonyítványok kétoldalú megállapodások keretében vagy szervezett piacon ruházhatóak át.

Az energetikai auditorok/auditáló szervezetek az energiamegtakarítási kötelezettségként elszámolni, vagy más kötelezettek számára átruházni kívánt energiamegtakarításokat hitelesítik. (Hitelesítés nélküli energiamegtakarítás a Hivatalhoz nem jelenthető be és a Hivatal részéről nem számolható el energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.) Továbbá felelnek azért, hogy a kötelezett felek az energiamegtakarítás megállapítása során megfelelően vették-e figyelembe a kormányrendelet szerinti átváltási tényezőket, számítási módszereket és elveket, és hitelesítésével igazolja a beruházást vagy az intézkedést megvalósító személy addicionálisnak minősülő hozzájárulását, valamint az energiamegtakarítás mértékét a tárgyévre és az azt követő évekre egyaránt.

Az egyes energiahatékonyság-javító intézkedésekből származó energiamegtakarítást EKR sztenderd intézkedési jegyzék, vagy energetikai auditáló szervezet által kiállított egyedi energetikai audit alapján, az Ehat vhr. szerinti átváltási tényezők, valamint számítási módszerek és elvek alkalmazásával állapítható meg.

A Hivatal a leggyakoribb, sztenderdizálható energiahatékonyság-javító intézkedések elszámolását megkönnyítendő jegyzéket dolgozott ki. A sztenderd intézkedési jegyzékben közölteket jelen oldalon is feltűtettük.

Természetesen a jegyzék nem fed le minden megtakarítási lehetőséget, ezért a jegyzékben nem szereplő, vagy komplex intézkedések/beruházások megvalósítása esetén egyedi energetikai auditot kell készíteni.

Fontos megjegyezni, hogy napelemes beruházás által termelt, azáltal a hálózatból vételezett villamosenergia csökkentése, vagy adott esetben megszüntetése nem számít energiamegtakarításnak az EKR szerint!

A kötelezettekről, vagyis a kereskedőkről általánosságban elmondható, hogy elkezdték az EKR terheit tovább hárítani a fogyasztóikra. Legtöbb esetben a továbbhárított, felhasználó által fizetendő díj (EKR díj / energiahatékonysági díj / portfóliókezelési díj) megegyezik az „EKR Tényező” és az átadott-átvett hőmennyiségek, vagy energiamennyiségek szorzatával.

Az „EKR Tényező” a tárgyi naptári évre vonatkozó, Ehat. tv. szerinti megtakarítási százalék (lásd EKR kötelezettség mértéke bekezdés) és a tárgyi naptári évre vonatkozó energiahatékonysági járulék (50 000 Ft/GJ) Ehat. Tv. szerinti mértékének szorzata.

A következő táblázatban mutatjuk be, hogy az egyes években maximálisan mennyivel nőhetnek a felhasználók terhei a különböző energiafajták esetén az EKR terheinek tovább hárításának következtében.

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek ismerhető el a homlokzati szerkezetek, a függőleges vagy ferde síkú külső határoló épületszerkezetek hőszigetelése, valamint a tetőszerkezet, padlásfödém, pincefödém, talajon fekvő padlószerkezet utólagos hőszigetelése, amelynek eredményeként csökken a fűtött belső tér fűtési hőigénye. Az intézkedés keretében elismerhető továbbá azoknak a határoló felületeknek az utólagos hőszigetelése, amelyek fűtött és fűtetlen tereket választanak el, így különösen az árkád feletti födém, vagy áthajtó melletti falfelület, valamint a lábazat, az eresz és loggia oldalfal.

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek ismerhető el az üvegezés hőszigetelő képességének növelése, hőszigetelő üvegezés beépítése, további szárny kialakítása. Ablakcsere esetében elvárás a RAL szabvány szerinti beépítés.
Nem ismerhető el energiahatékonyság növelő intézkedésnek a nyílászáró korszerűsítési intézkedés körébe a nyílászárók légzárásának javítása, mint például a vasalatok javítása, a szárnyak passzítása, szigetelőcsík beragasztása, az üvegezés hőszigetelő képességének javítása nélkül, mert ezek az intézkedések a normál karbantartás kategóriába tartoznak, illetve jelentéktelen energiamegtakarítást eredményeznek, továbbá az intézkedések élettartama is rövidebb.
Nyílászárók energiahatékonysági célú korszerűsítése keretében elismerhető a túlzott nyári felmelegedés elleni védelem is (így különösen az árnyékoló szerkezetek felszerelése, beépítése), a hűtési energiaigény csökkentése céljából.

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek ismerhető el a homlokzati szerkezetek, a függőleges vagy ferde síkú külső határoló épületszerkezetek hőszigetelése, valamint a tetőszerkezet, padlásfödém, pincefödém, talajon fekvő padlószerkezet hőszigetelése, amelynek eredményeként csökken a fűtött belső tér fűtési hőigénye. Az intézkedés keretében energiahatékonyság növelő intézkedésnek ismerhető el továbbá azoknak a határoló felületeknek a szigetelése, amelyek fűtött és fűtetlen tereket választanak el, így különösen az árkád feletti födém, vagy áthajtó melletti falfelület, valamint lábazat, eresz, loggia oldalfal.
Nyílászárók korszerűsítése vagy cseréje a homlokzati szerkezetek egyidejű korszerűsítésével, utólagos hőszigetelésével együtt elvégezve eredményeznek számottevő energiamegtakarítást.
A homlokzati falszerkezet hőszigetelését a nyílászáróhoz csatlakoztatni szükséges, a hőhíd hatás csökkentése érdekében. Új nyílászáró beépítésénél elvárt a RAL szabvány szerinti beépítés.
Nyílászárók energiahatékonysági célú korszerűsítése keretében elismerhető a túlzott nyári felmelegedés elleni védelem is (így különösen: homlokzati árnyékoló szerkezetek felszerelése, beépítése), a hűtési energiaigény csökkentése céljából.
Nyílászárócsere, illetve régi ablakszerkezetek légzáróságát javító korszerűsítés esetén a megfelelő friss levegő kontrollált biztosításáról gondoskodni kell, különösen nyílt égésterű hőtermelő berendezés üzemeltetése esetében.
Ha a külső határolószerkezetek korszerűsítése a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érinti, a TNM rendelet szerint a tevékenység jelentős felújításnak minősül, ezért az erre vonatkozó külön előírásokat is teljesíteni kell.

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek ismerhető el a homlokzati szerkezetek, a függőleges vagy ferde síkú külső határoló épületszerkezetek hőszigetelése, valamint a tetőszerkezet, padlásfödém, pincefödém, talajon fekvő padlószerkezet hőszigetelése, amelynek eredményeként csökken a fűtött belső tér fűtési hőigénye. Az intézkedés keretében energiahatékonyság növelő intézkedésnek ismerhető el továbbá azoknak a határoló felületeknek a szigetelése, amelyek fűtött és fűtetlen tereket választanak el, így különösen az árkád feletti födém, vagy áthajtó melletti falfelület, valamint lábazat, eresz, loggia oldalfal.
Nyílászárók korszerűsítése vagy cseréje a homlokzati szerkezetek egyidejű korszerűsítésével, utólagos hőszigetelésével együtt elvégezve eredményeznek számottevő energiamegtakarítást.
A homlokzati falszerkezet hőszigetelését a nyílászáróhoz csatlakoztatni szükséges, a hőhíd hatás csökkentése érdekében. Új nyílászáró beépítésénél elvárt a RAL szabvány szerinti beépítés.
Nyílászárók energiahatékonysági célú korszerűsítése keretében elismerhető a túlzott nyári felmelegedés elleni védelem is (így különösen: homlokzati árnyékoló szerkezetek felszerelése, beépítése), a hűtési energiaigény csökkentése céljából.
Nyílászárócsere, illetve régi ablakszerkezetek légzáróságát javító korszerűsítés esetén a megfelelő friss levegő kontrollált biztosításáról gondoskodni kell, különösen nyílt égésterű hőtermelő berendezés üzemeltetése esetében.
Ha a külső határolószerkezetek korszerűsítése a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érinti, a TNM rendelet szerint a tevékenység jelentős felújításnak minősül, ezért az erre vonatkozó külön előírásokat is teljesíteni kell.

Az intézkedés keretében a meglévő elavult központi földgázüzemű kazán korszerű kondenzációs gázkazánra történő cseréje valósul meg az épülethatároló szerkezeteinek változtatása és a hőellátó és HMV rendszer egyéb elemeinek változtatása nélkül.

A kazáncsere meglévő melegvizes központi fűtési rendszerre vonatkozik, amely az alábbi változatokat jelenti:

1. központi kazán fűtésre, HMV termelés nélkül,
2. központi kazán fűtésre és HMV ellátásra,
3. kazán csak HMV ellátásra.

Az intézkedés végrehajtható családi házak (a továbbiakban: CSH) és társasházak (a továbbiakban: TH), irodaépületek (a továbbiakban: IÉ), oktatási épületek (a továbbiakban: OÉ) esetében).

Az intézkedés termikusan korszerű és korszerűtlen épület esetén is alkalmazható. Egy épület akkor minősül termikusan korszerűnek, ha az intézkedés kezdetéhez viszonyítva az épület használatbavétele 10 éven belül történt, vagy a fűtési rendszer cseréje előtt az elmúlt 10 évben az alábbi három intézkedés közül legalább kettőt végrehajtottak:

1. a zárófödém hőszigetelése
2. a külső falak szigetelése
3. ablakcsere

Az összes többi épület termikusan korszerűtlennek minősül.

Az egészségügyi létesítmények (a továbbiakban: EüÉ), valamint az ipari épületek (a továbbiakban: IpÉ) hőtermelő rendszereinek korszerűsítése esetében az energiamegtakarítás számítását az eredeti rendszer felmérése és a korszerűsítést követő állapotban levő komfort igények figyelembevételével, auditálás alapján kell elvégezni.

Energiahatékonyságot növelő intézkedésként elismerhető a meglévő állandó fordulatszámú szivattyúk cseréje korszerű, elektronikus szabályozású szivattyúra.

A szivattyúcsere meglévő gépészeti rendszerekre vonatkozik az alábbiak szerint:

1. kazánházi, hőközponti főköri szivattyú
2. fűtőköri szekunder oldali szivattyú
3. használati melegvíz cirkulációs szivattyú
4. hűtési központ főköri szivattyú
5. hűtőköri szekunder szivattyú

Az intézkedés végrehajtható lakóházakban (CSH, TH), szállodákban, oktatási épületekben, egészségügyi épületekben, ipari épületekben.

Az intézkedés az elavult fűtési rendszerrel rendelkező épület távhőhálózatra kapcsolásával valósul meg.

Az intézkedés végrehajtható családi házak (CSH), társasházak (TH), irodaépületek (IÉ), oktatási épületek (OÉ) esetében.

Az intézkedés keretében a meglévő és elavult hőellátó rendszer komplett korszerűsítése valósul meg kondenzációs gázkazán beépítésével úgy, hogy az épület határoló szerkezetei nem változnak. A kazáncserével együtt kell kezelni a teljes hőközpont korszerűsítését is, ami magában foglalja a szabályozott fűtőkörök kialakítását-korszerűsítését, a használati melegvíz (továbbiakban HMV) termelés felújítását, a keringető szivattyúk cseréjét, a hőközponti csővezetékek, szerelvények hőszigetelését.

A komplex felújításra vonatkozó intézkedés részeként az alábbiakat szükséges elvégezni:

1. hőközpont korszerűsítése: kazáncsere, szivattyúk cseréje, HMV előállítás korszerűsítése
2. szabályozó rendszer felújítása
3. elosztóvezetékek felújítása
4. termosztatikus szelepek felszerelése hőleadókra

Az elosztóhálózat felújítása a fűtetlen helyiségeken áthaladó vezetékek hőszigetelését jelenti.

Az intézkedés végrehajtható családi házak (CSH), társasházak (TH), irodaépületek (IÉ), oktatási épületek (OÉ) esetében.

Az intézkedés termikusan korszerű és korszerűtlen épületen is végrehajtható. Egy épület akkor minősül termikusan korszerűnek, ha az intézkedés kezdetéhez viszonyítva az épület használatba vétele 10 éven belül történt, vagy a fűtési rendszer cseréje előtt az elmúlt 10 évben az alábbi három intézkedés közül legalább kettőt végrehajtottak:

1. a zárófödém hőszigetelése
2. a külső falak szigetelése
3. ablakcsere

Az összes többi épület termikusan korszerűtlennek minősül.

Az egészségügyi létesítmények (EüÉ), valamint az ipari épületek (IpÉ) tekintetében az energetikai számításokat auditálás alapján kell elvégezni.

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek minősül egy korábban kialakított világítási rendszernek egy jobb fényhasznosítású, kisebb teljesítményigényű világítási rendszerre történő cseréje. Az energiahatékonysági beruházás a lecserélendő világítótestek leszerelését, az elektromos hálózat áramköri szerelvényeinek felújítását és az új LED világítótestek felszerelését foglalja magába.

 A világításkorszerűsítés esetén előzetes méretezéssel és utólagos, jegyzőkönyvvel dokumentált fényméréssel szükséges ellenőrizni a megvilágítás MSZ EN 12464-1 szabványnak való megfelelőségét.

Világítások csoportosítása és várható megtakarításaik

a) Beltéri világítások

aa) Magas ipari csarnokok világítása

ab) Alacsony ipari csarnokok világítása

ac) Intézmények, szálláshelyek, üzletek, belsőtéri világítása

A várható megtakarítás a lecserélt világítási rendszer és az új, szabványos megvilágítási intenzitással rendelkező világítási rendszer energiafelhasználásának különbsége.

b) Kültéri világítás

A várható megtakarítást a lecserélt lámpatestek számával megegyező új lámpatestek energiafelhasználásának figyelembevételével kell meghatározni. A megvilágítási igény növelésből származó új lámpatestek energiafelhasználását nem lehet figyelembe venni a megtakarítás számításánál.

c) Közvilágítás

A várható megtakarítást a lecserélt lámpatestek számával megegyező új lámpatestek energiafelhasználásának figyelembevételével kell meghatározni. A megvilágítási igény növelésből származó új lámpatestek energiafelhasználását nem lehet figyelembe venni a megtakarítás számításánál.

Energiamegtakarítási intézkedésként napkollektoros hőtermelő berendezéssel támogatott HMV ellátó rendszer telepítése számolható el. Az intézkedés alkalmazható az iroda-, szállás-, lakó-, kereskedelmi-, ipari- és oktatási épületek esetében a TNM rendeletben rögzített, az ipari zuhanyzók és ipari konyhák esetében az egyedileg számított normatív HMV felhasználási igény alapján.

A HMV hőszükséglet napkollektorral megtermelhető elméleti hányada az éves szinten számított HMV hőenergiaigény 70%-ában rögzített. Amennyiben a megvalósítható napkollektoros rendszer a rendelkezésre álló hely hiányában ezt az arányt nem képes biztosítani, úgy e melléklet szerinti normatív végsőenergia-megtakarítás számítás nem alkalmazható.

A fentiektől eltérő feltételek esetén a végsőenergia-megtakarítás számításához egyedi audit szükséges.

Energiamegtakarítási intézkedésként a használati melegvíz (a továbbiakban: HMV) ellátó rendszer hőfejlesztő berendezésének, vagy a vízmelegítő energiahatékonyabbra történő cseréje számolható el. Az intézkedés alkalmazható az iroda-, szállás-, lakó-, kereskedelmi-, ipari- és oktatási épületek esetében a TNM rendeletben rögzített, az ipari zuhanyzók és ipari konyhák esetében az egyedileg számított normatív HMV felhasználási igény alapján.

Amennyiben a HMV készítés korszerűsítése során bármely, villamos energiaforrástól különböző végsőenergia forrású hőfejlesztővel rendelkező berendezést villamos energiaforrású vízmelegítőre cserélnek (elektromos forróvíztárolók, elektromos átfolyós vízmelegítő, elektromos kazán), úgy az új HMV készítő berendezés hatásfokát 1-nek kell tekinteni.

Amennyiben a HMV ellátás hőigénye napkollektorral támogatott, úgy a jegyzék szerint számított megtakarításnak csak a 30%-a számolható el, mert a napkollektorral megtermelhető elméleti hőmennyiség hányad az éves HMV hőenergiaigény 70%-ában rögzített. Amennyiben a napkollektoros rendszer a rendelkezésre álló hely hiányában ezt az arányt nem képes biztosítani, úgy e melléklet szerinti normatív végsőenergia-megtakarítás számítás nem alkalmazható. A fentiektől eltérő feltételek esetén a végsőenergia- megtakarítás számításához egyedi audit szükséges.

Az intézkedés a korábbi gázüzemű hőtermelő rendszer helyett fűtés, vagy fűtés és használati melegvíz készítés céljára hőszivattyús fűtési rendszer beépítésével valósul meg. A lecserélt hőtermelő berendezés típusa hagyományos vagy kondenzációs gázkazán lehet. A hőszivattyús fűtési rendszernél alacsony hőmérsékletű hőleadó oldalt szükséges biztosítani. Az intézkedés kizárólag termikusan korszerű családi házakban (CS); társasházakban (TH); irodaépületekben (IÉ) és oktatási épületekben (OÉ) hajtható végre.

Egy épület akkor minősül termikusan korszerűnek, az intézkedés kezdetéhez viszonyítva az épület használatba vétele 10 éven belül történt, vagy a fűtési rendszer cseréje előtt az elmúlt 10 évben az alábbi három intézkedés közül legalább kettőt végrehajtottak:

1. a zárófödém hőszigetelése
2. a külső falak szigetelése
3. ablakcsere

Az egészségügyi létesítmények (EüÉ), valamint az ipari épületek (IpÉ) tekintetében az energetikai számításokat auditálás alapján kell elvégezni.

A termikus felújítással nem rendelkező és elavult fűtési rendszerrel üzemelő társasházakat első lépésben termikusan kell felújítani, azaz a külső határolószerkezeteket legalább a jogszabályban előírt hőátbocsátású szerkezetekre korszerűsíteni.

1. A külső falakat hőszigeteléssel ellátni, U≤ 0,24 W/m²,K
2. Nyílászárókat cserélni, 3 rétegű hőszigetelő üvegezéssel, U≤ 1,15 W/m²,K 7. Használati
3. Födémeket, tetőtéri szerkezeteket hőszigetelni, U≤ 0,17 kWh/m²,K
4. Nem megkövetelt, de lehetőség szerint célszerű a padlókat, lábazatokat, fűtetlen tereket határoló felületeket

Amennyiben a külső határolószerkezetek esetében a követelménynél kisebb U értékű szerkezet kerül kialakításra, beépítésre, vagy a külső határolószerkezetek korszerűsítésével elérhető végsőenergia megtakarítás több, mint a jegyzék szerint figyelembe vett költségoptimalizált követelményértékek teljesítésével elérhető megtakarítás, úgy egyedi audit készítése szükséges a végsőenergia megtakarítás számítására.

Második lépésben történik a már termikusan korszerű épület komplex hőellátó rendszer, fűtési és a használati melegvíz (továbbiakban HMV) ellátó rendszer korszerűsítése, vagy a társasház hatékony távhőhálózatra történő csatlakoztatása.

Az intézkedés elszámolható megtakarítása az 1. lépésben és a 2. lépésben egymástól függetlenül számított végsőenergia-megtakarítás összegéből adódik: ΔE = ΔE_1.lépés + ΔE_2.lépés.

Energiahatékonyságot növelő intézkedésként elismerhető a meglévő ki-be kapcsolású split klíma cseréje korszerű, elektronikus szabályozású split klímára, melynél a kültéri egység hűtési kapacitása kisebb, egyenlő 12 kW-nál.

Az intézkedés végrehajtható lakóházakban (családi ház, társasház), szállodákban, oktatási épületekben, egészségügyi épületekben, irodaépületekben, kereskedelmi célú épületekben. Nem használható olyan esetekben, ahol a belső hőterhelést a technológiai berendezések jelentős mértékben növelik.

Az intézkedés nem terjed ki a split klímaberendezések fűtési célú alkalmazására.

Energiahatékonyságot növelő intézkedésként elismerhető a légkezelő rendszerek meglévő állandó fordulatszámú ventilátor cseréje korszerű, elektronikus szabályozású ventilátorra, továbbá az üzemeltetési paraméterek (fajlagos légmennyiségszállítás és üzemidő) beszabályozása, optimalizálása.

Az intézkedés végrehajtható szállodákban, oktatási épületekben, egészségügyi épületekben, ipari épületekben.

Az intézkedés csak a fűtési hővisszanyeréssel elérhető végsőenergia-megtakarítás számítását tartalmazza, hűtési hővisszanyerés végsőenergia-megtakarítását egyedi audittal kell számítani.

Az intézkedés végrehajtható lakóházakban (családi ház, társasház), szállodákban, oktatási épületekben, egészségügyi épületekben, irodaépületekben, ipari épületekben.

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek ismerhető el az alábbi, háztartási célra használt berendezések cseréje:

1. háztartási hűtő- és fagyasztógépek;
2. főző- és sütőkészülékek;
3. mosogatógépek;
4. mosógépek;
5. háztartási szárítógépek;
6. porszívók.

 A háztartási gépcsere intézkedés alkalmazható azoknak az energiafogyasztó háztartási gépeknek és berendezéseknek a cseréje esetében is, amelyekre az Európai Unió környezetbarát tervezésre vonatkozó jogszabályaiban kötelező forgalomba hozatali minimumkövetelményeket állapított meg.

Minden esetben igazolni kell, hogy a lecserélt régi berendezést a gyártó vagy képviseletében a forgalmazó visszagyűjti.

Energiahatékonyság-növelő intézkedésnek az az intézkedés tekinthető, amelynek során a lejárt élettartamú irodai berendezéseket új, energiatakarékosabb berendezésre cserélik. Irodai berendezések különösen az asztali számítógépek (PC), a hordozható számítógépek (laptop), a monitorok, a nyomtatók, a szkennerek, a fénymásolók és kivetítők.

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek ismerhető el a sűrített levegő szivárgások egy részének vagy egészének felkutatása és megszüntetése. Ezen alpont szerinti számítás olyan sűrített levegős kompresszor esetében alkalmazható, amelynek működése egész évben folyamatos és emiatt a szivárgás folyamatosan fennáll.

Elszámolási év közben több alkalommal végrehajtott szivárgáscsökkentési intézkedések ezen jegyzék követelményeinek megfelelő végsőenergia megtakarítás elszámolása kumuláltan összevonható az elszámolási évre vonatkozóan.

A sűrített levegő rendszerben a felhasználók által a névleges teljesítményükhöz igényelt nyomás és térfogatáram biztosításához a szükségesnél magasabb nyomás tartása energiaveszteséget okoz.

Az elosztóhálózaton nyomáscsökkentést tesz lehetővé

1. a nyomásigény felülvizsgálata és a felhasználói igényekhez rendelése,
2. sugaras hálózaton hurkok kialakítása,
3. az elosztóvezetéken az áramlási keresztmetszet bővítése (vezetékcserével vagy párhuzamos vezetékkel),
4. jól méretezett tárolók elhelyezése a kompresszoroktól hidraulikailag távol levő nagy felhasználású

Energiahatékonyság növelő intézkedésként, a részterhelésen üzemelő kompresszorok be- és kikapcsolása helyett a beszívott levegő mennyiségének szabályozását lehetővé tevő kompresszor(ok) alkalmazása.

Energiahatékonyság növelő intézkedésként, az intézkedés tárgyát képező kompresszor be- és kikapcsolása helyett változó fordulatszámú kompresszor alkalmazása.

Energiahatékonyságot növelő intézkedésként elismerhető az alapterhelést kiszolgáló, állandó fordulatszámú, az üzemidő túlnyomó többségében folyamatosan teljes terhelésen üzemelő kompresszor jobb hatásfokúra cserélése.

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek ismerhető el az olyan ipari kazáncsere, amikor a hőigény és annak kielégítési módja változatlan a beruházás után is.

A számítások

1. a technológiai hőtermelő berendezésekre teljesítménykorlát nélkül,
2. a legalább 120 kW névleges hőteljesítményű kereskedelmi célú létesítményben egyedi helyiségfűtő berendezésekre, és
3. a legalább    400    kW     névleges    hőteljesítményű   helyiségfűtő berendezésekre        és       kombinált fűtőberendezésekre

vonatkoznak.

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek az az intézkedés tekinthető, melynek során egy korábban beszerelt villanymotort egy jobb hatásfokú és szabályozott fordulatszámú motorra cserélnek, vagy a villamos hajtás üzemi teljesítményigénye kisebb, mint a beépített motor névleges teljesítménye, így a lecserélendő/régi motor túlméretezett és az új motort kisebb teljesítményigényű munkaponthoz kell illeszteni.

Energiahatékonyság-növelő intézkedés, melynek során egy korábbi kevésbé hatékony levegő-levegő hűtőberendezést a kapcsolószekrényre szerelhető korszerű hűtőberendezésre cserélnek.

Energiahatékonyság-növelő intézkedésnek az az intézkedés tekinthető, melynek során egy korábbi, nagyobb veszteségű (kevésbé energiahatékony) hálózati transzformátort egy kisebb veszteségű (jobb energiahatékonyságú) hálózati transzformátorra cserélnek.

Az intézkedés általános feltételei:

1. Az intézkedés az 50Hz-es villamosenergia-szállító és -elosztó hálózatokban használt vagy ipari használatra szánt, olyan teljesítménytranszformátorok esetén alkalmazható, amelyek összes tekercsükkel együtt legfeljebb 3 150 kVA névleges teljesítményűek, és legnagyobb kimeneti feszültségük 1,1 kV-nál nagyobb, de 36 kV-nál
2. Az energiamegtakarítás számításánál a régi és új transzformátor adattáblája szerinti névleges adatokat kell figyelembe venni. Amennyiben mindkét transzformátorra rendelkezésre állnak azok a dokumentumok (mérési lapok, katalógus értékek), amelyek eltérnek a 100%-os üzemállapottól, akkor azok azonos igénybe vett teljesítményéhez tartozó értékpárokkal szükséges elvégezni a számítást.
3. Az energiamegtakarítás számításánál éves üzemidőként 8600 óra vehető
4. Az intézkedés alkalmazható a folyadékhűtésű és a száraz kivitelű transzformátorokra
5. Az intézkedés elszámolható ugyanazon teljesítményű transzformátor cseréje esetén, és nagyobb teljesítményű transzformátor kisebbre cserélése esetén is, amennyiben ugyanazon fogyasztót látja el, a korábbi teljesítménnyel.

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek az az intézkedés tekinthető, melynek során egy hálózat végpontján vagy meghatározott szakaszán meddőenergia kompenzálást építenek be, aminek hatására az átvitt meddőenergia lecsökken, így az általa okozott hálózati veszteség is kisebb lesz.

Az intézkedés általános feltételei:

1. Az intézkedés az ipari 3 fázisú, 50Hz-es villamosenergia-szállító és -elosztó hálózatokban alkalmazható, a hálózat bármely, kötelező alméréssel ellátott szakaszán, feszültségszinttől függetlenül.
2. Az energiamegtakarítás számítását a kötelező almérések adatai alapján kell elvégezni, havi átlagolások alapján.
3. A kötelező almérésnek meg kell felelnie az 1/2020. (I. ) MEKH rendeletnek.
4. Energiamegtakarítás számításánál éves üzemidőként 8600 óra vehető
5. A számítás alapjául szolgáló adatok nem nyerhetők ki az elszámolási mérőből.
6. Az intézkedés végsőenergia megtakarítása elszámolható adott hálózatszakasz vagy fogyasztó esetén
7. A meddőenergia kompenzálás megszüntethet induktív és meddőenergia szállítást is, mindkettőt ugyanazon képlet szerint kell számolni és a megtakarításokat összegezni szükséges.

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek az az intézkedés tekinthető, melynek során egy korábbi kevésbé energiahatékony központi hűtőberendezést (kondenzációs egységet) egy jobb energiahatékonyságú központi hűtőberendezésre cserélnek.

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek az az intézkedés tekinthető, melynek során egy korábbi kevésbé energiahatékony, kereskedelmi egységekben használt hűtőkészüléket (hűtőbútort) egy jobb energiahatékonyságú hűtőkészülékre cserélnek.
A kereskedelmi egységekben használt hűtőkészülék egy szigetelt szekrény egy vagy több, adott hőmérsékleten tartott, természetes vagy kényszerített hőátadású rekesszel, amelynek hűtését egy vagy több energiafogyasztó eszköz biztosítja, és amely az élelmiszereknek és egyéb áruknak a környezeti hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten – akár kiszolgálási funkcióval, akár anélkül – a vásárlók részére történő bemutatására és értékesítésre való felkínálására szolgál, továbbá nyitott oldalán, egy vagy több ajtaján vagy fiókján, illetve mindkettőn keresztül közvetlenül hozzáférhető, beleértve azokat a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékeket is, amelyek a vásárlók számára hozzá nem férhető élelmiszerek és egyéb áruk tárolására szolgáló részekkel is rendelkeznek, kivéve a minibárokat és a bortároló készülékeket.

Energiahatékonyság-növelő intézkedés, melynek során egy vagy több gépjárművet alacsonyabb fogyasztású, alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátású gépjárműre cserélnek. Az intézkedés végrehajtható a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet [a továbbiakban: 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet] szerinti M1 és N1 kategóriájú gépjárművek esetében.

Az intézkedés a teher- és személyszállítás területén alkalmazott M2, M3, N2, N3 kategóriájú gépjárművekre vonatkozik, amelyek közúton végeznek teher- vagy személyszállítási tevékenységet, a piacon szériában jelen lévő, hozzáférhető gépjármű típusokkal. Ezen intézkedés szerinti számítási módszer legfeljebb 10%-ban eltérő össztömegű haszongépjárművek cseréje esetén alkalmazható. Ettől eltérő csere esetén a végsőenergia- megtakarítás számítása egyedi audittal lehetséges. Ezen intézkedés szerinti végsőenergia-megtakarítás elszámolhatóságának feltétele, hogy a csere során az új jármű motorja legalább az Euro-5 vagy Euro-6 kategóriák valamelyikébe tartozzon.
Az alkalmazás szempontjából az üzemanyagok teljes körére – beleértve az elektromos energiát is – kiterjed az intézkedés. A továbbiakban egységesen a tehergépjármű és az autóbusz megnevezés szerepel, szükség szerint megadva az üzemanyagot is.
Az intézkedés a fentiekből adódóan nem vonatkozik olyan gépjárművekre, amelyek kísérleti vagy tesztelési céllal üzemelnek, nem teher- vagy személyszállításra készültek, forgalomtól elzárt, vagy nem minden közlekedő számára nyitott területen közlekednek.

Az intézkedés mezőgazdaságban, jellemzően szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott traktorokra vonatkozik, amelyek közös jellemzője, hogy

1. pótkocsi, vagy mezőgazdasági eszköz vontatására szolgálnak,
2. erőátviteli kihajtással rendelkeznek,
3. többségében természetes, művelt talajon mozognak,
4. a telephelyről közúton vagy földúton több kilométeres úton jutnak a munkavégzés helyére,
5. esetenként hasznos terhet is szállítani kell, egy vagy két pótkocsival.

Az alkalmazás szempontjából a szokásos üzemanyagok teljes körére – beleértve az elektromos energiát is – kiterjed az intézkedés. A továbbiakban egységesen a traktor megnevezés szerepel, szükség szerint megadva az üzemanyagot is.

Az intézkedés a fentiekből adódóan nem vonatkozik olyan munkagépekre, amelyek nem mezőgazdasági földművelési céllal alkalmazottak. Ilyen tipikus gépek az erdészeti vontatók, állattartó telepen belüli szállításra szolgáló gépek.

Ezen intézkedés szerinti számítási módszer legfeljebb 10%-ban eltérő teljesítményű traktorok cseréje esetén alkalmazható.

Az intézkedéshez meghatározott számítási módszer csak azokra a cserékre alkalmazható, amelyeknél az előző bekezdésben írtakon túlmenően érvényesül, hogy független szervezet által mért, tanúsított fogyasztási adatok állnak rendelkezésre az egyes traktorokról.

Az intézkedés a logisztikai területeken alkalmazott targoncákra vonatkozik, amelyek közös jellemzője, hogy

1. villás emelőszerkezettel rendelkeznek,
2. sík, beton, aszfalt, vagy ipari padló burkolaton mozognak,
3. a munkaciklusok általában egy üresjárat és egy tehermozgatás/szállítás menetből állnak,
4. a hasznos terhet emelni is

Az alkalmazás szempontjából az üzemanyagok teljes körére – beleértve az elektromos energiát is – kiterjed az intézkedés. A továbbiakban egységesen a villástargonca megnevezés szerepel, szükség szerint megadva az üzemanyagot is.

Az intézkedés a fentiekből adódóan nem vonatkozik olyan munkagépekre, amelyek kézi erővel hajtottak, amelyek nem logisztikai céllal alkalmazottak.

Energiahatékonyság-növelő intézkedés, melynek során egy meglévő kevésbé hatékony gumiabroncsot korszerűre cserélnek. Az intézkedés végrehajtható az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti M és N kategóriájú gépjárművek esetében. Az intézkedés során a meglévő gumiabroncsok cseréjénél a C, vagy magasabb energiahatékonysági osztályba sorolt abroncsok alkalmazása veendő figyelembe. A gumiabroncsok kategóriába sorolását a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más paraméterek tekintetében történő címkézéséről szóló 2020/740 (2020. május 25.) EU rendelet határozza meg.

Alkalmazási terület: minden gépjármű az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti M és N kategóriájú gépjárművekből. Az intézkedést az üzleti céllal gépjárműparkot, gépjármű flottát üzemeltető társaságok hajthatják végre, amelyek saját, vagy szerződött partner telephelyén, szervezett és nyilvántartott módon rendszeresen ellenőrzik és beállítják a gumiabroncsok nyomását. Ki kell alakítani egy olyan rendszert, amely dokumentáltan tartalmazza a kiszolgált járművekre vonatkozóan az optimális keréknyomásokat (abroncsméret és tengelyterhelés, stb. függvényében), továbbá a rendszeres ellenőrzések megtörténtét.

Alkalmazási terület: az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti N kategóriájú gépjárművek. Az intézkedést azok az üzleti céllal gépjárműparkot, gépjárműflottát üzemeltető Magyarországon székhellyel rendelkező társaságok hajthatják végre, amelyek Magyarország területét is érintő teherszállítási tevékenységük során tehergépjárműves fuvarozás helyett a Magyarországon, vagy Magyarországról kiindulva a célállomásig tehervasút szállítási módozatot veszik igénybe, bármely tehervasút szállítási szolgáltatást végző gazdasági társaság teljesítésével. A közúti teherszállításnál energiahatékonyabb intermodális közlekedési típus a tehervasút, melynek segítségével szállítási végsőenergia-megtakarítás érhető el teherszállítás vonatkozásában.

Energiahatékonyság-növelő intézkedés, melynek során a munkavállalók által személygépkocsi vagy tömegközlekedés helyett saját kerékpárral történő munkába járás révén elért energiafelhasználás-csökkenés számolható el.

Az intézkedés az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti M1, M2, M3, N1, N2 és N3 gépjármű kategóriára terjed ki és kétféle intézkedést foglal magában: hagyományos elméleti és gyakorlati személyes képzést, valamint a korszerű, digitális, telefonos/számítógépes alkalmazásokon alapuló távoktatást.

Az intézkedés keretében új, hiteles gumiabroncs nyomás ellenőrző és gumiabroncs nyomás beállító állomások létesítése, vagy a meglévők karbantartása, valamint a felhasználók figyelmének felhívása a helyes gumiabroncsnyomás beállítására a takarékosabb és biztonságosabb gépjármű használat érdekében valósítható meg energiahatékonyság növelő intézkedésként.
Az intézkedés végrehajtható minden az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti M1 kategóriájú járművek, továbbá az N1 kategóriájú kishaszonjárművek esetén.
Az intézkedés olyan állomásokon létesíthető, amely ingyenesen bárki által elérhető, megfelelő használati és üzemanyag megtakarítási tanácsokkal ellátott (legalább az alapvető kezelési és helyes gumiabroncs nyomás révén elérhető megtakarítási információ), dokumentáltan karbantartott, folyamatosan működőképes. A megfelelő dokumentálási rendszert ki kell alakítani, legalább olyan mértékig, hogy a forgalom volumene becsülhető, az éves használati (rendelkezésre állási) idő számolható legyen.

A munkába járás energiaigénye csökkenthető a munkáltató székhelye és telephelye helyett otthonról történő munkavégzéssel. Munkavégzés alatt minden munkavégzésre irányuló jogviszony keretében végzett munkát érteni kell.

Az intézkedés csak azokra az esetekre alkalmazható, ahol a munkáltató székhelye és telephelye és a munkavállaló tartózkodási helye is Magyarországon van.

Az intézkedés keretében akkor lehet energiamegtakarítást elszámolni, ha a munkavállalók a munkába járás helyett lakóhelyükről vagy egyéb helyszínről végeznek (a továbbiakban: otthonról) munkát.