VÁLTOZÁS! A 2022. január 1.-től szigorodó almérősítési szabályok a vészhelyzetre való tekintettel egy évvel eltolásra kerültek, csak 2023. január 1.-én lépnek hatályba.

Átléptünk 2022-be, így aktuális kérdéssé vált a legtöbb energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett cég számára, hogy kell-e neki almérőt, vagy almérőket telepítenie. A válasz nem mindegy, mivel nem egy olcsó beruházásról beszélünk, illetve azért sem, mert meglétének hiánya esetén a Hivatal jelentős pénz büntetéseket is kiróhat az adott kötelezettre. A téma fontossága miatt jelen blog bejegyzésünkben összeszedtük amit érdemes tudni a kötelező almérőkről.

Kiknek kötelező almérőket felszerelni?

Almérőket a szakreferens alkalmazására köteles gazdálkodó szervezeteknek kell felszerelni, amennyiben rendelkeznek olyan berendezésekkel vagy berendezéscsoportokkal, amelyek teljesítménye meghaladja a rendeletben előírt szinteket, vagy amelyek társasági adó kedvezményt vesznek igénybe energiahatékonysági beruházáshoz vagy felújításhoz.

Mi az almérő telepítésének célja?

Az energetikai szakreferens igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezet villamosenergia-felhasználásának figyelemmel kísérése, az indokolatlan fogyasztások, azaz veszteségek feltárása és az energiamegtakarítási lehetőségek azonosítása.

Mi az az almérő és milyen feltételeket kell teljesítenie?

Olyan váltóáramú, hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérő, vagy fogyasztásmérő rendszer, amely:

  1. legalább negyedóránkénti mérésre alkalmas,
  2. a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló 43/2016. (XI. 23.) NGM rendelet szerint legalább B pontossági osztályba sorolt,
  3. alkalmas a mért értékek tárolására, vagy adatgyűjtő rendszerbe tárolás céljából történő továbbítására.

Mely jogszabályok írják elő az almérők alkalmazásának szabályait?

Mikortól és hol kötelező az almérő telepítése?

  • 2020. január 24-től energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének (TAO) igénybevétele esetén az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezet köteles almérőt felszerelni a beruházással vagy felújítással érintett villamosenergia-felhasználási ponton, ha a beruházással vagy felújítással elért villamosenergiamegtakarítás mértéke a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján számítással nem határozható meg*.
  • 2021 január 1-től azokon a villamosenergia-felhasználási pontokon (betáplálási pontokon) kötelező almérő telepítése, ahol a villamosenergiafelhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján nem határozható meg* és ahol van olyan beépített villamosfogyasztó készülék, aminek a névleges teljesítménye meghalad egy bizonyos határértéket a következők szerint:
    • 100 kW feletti névleges teljesítmény önálló villamos berendezés esetén (különösen a kompresszorok, motorok, szivattyúk, egyéb hajtások és technológiai berendezések)
    • 140 kW feletti névleges elektromos teljesítmény hőtermelő és klímaberendezés esetén

Jogszabályváltozás miatt az alábbi, eredeti 2022. január 1.-i dátum egy évvel eltolásra került, a szigorítás csak 2023. január 1.-én lép hatályba.

2022. január 1-től az első esetben a 100 kW határéték 50 kW-ra, míg a második esetben a 140 kW határéték 70 kW-ra csökken.

  • 2022. január 1-től azokon a villamosenergia-felhasználási pontokon kötelező almérő telepítése, ahol, a 6/2020. (VI. 29.) MEKH rendeletben meghatározott almérővel már mért fogyasztású berendezések figyelmen kívül hagyása mellett az egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezések (különösen: gép, gépsor, gyártósor, üzemcsarnok, illetve épület) esetében a beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény meghaladja a 100 kW-ot.

A betáplálási pont azt a külön áramköri védelemmel biztosított pontot jelenti, amelyet követően az ellátandó fogyasztó berendezés(ek) beépített legnagyobb egyidejű villamos teljesítményigénye meghaladja a MEKH rendeletben meghatározott a 100 kW-ot értékeket.

Mely esetek kivételek?

  • Az előző kérdéskörben szereplő, „B” esetben az előírt almérő-felszerelési kötelezettség alól kivételt képeznek azok a berendezések, amelyek fogyasztása a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján számítással meghatározható, valamint üzemideje a tárgyévet megelőző három év átlagában a 2000 üzemóra/év értéket nem haladja meg. 2022. január 1-től ez az érték 1000 üzemóra/év-re csökken.
  • Nem áll fenn továbbá almérő felszerelési kötelezettség a meghatározott almérő telepítési ponton, ha e ponton a legelső kérdéskörben meghatározott feltételeket teljesítő elszámolási mérő található, és a kötelezett gazdálkodó szervezet az elszámolási mérőn mért adatokat közvetlenül megkapja és nyilvántartja, vagy legalább havi rendszerességgel a szolgáltatótól átveszi és nyilvántartja.

*Hol nem határozható meg a villamosenergia felhasználás a rendelet szerint?

Azon berendezések vagy berendezéscsoportok esetében, amelyek szabályozás vagy vezérlés alapján az üzemidejük egy részében:

  1. a beépített teljesítménynél alacsonyabb teljesítményszinten is üzemszerűen tudnak működni, vagy
  2. működésüket képesek leállítani, amit üzemóra-számláló nem rögzít.

Milyen szankciókra számíthat, aki nem teljesíti a rendeletben előírtakat?

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21/C. § (4) bekezdése szerint a Hivatal kétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedő bírsággal sújtja azt az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetet, amely – az almérő felszerelését is előíró – 21/B. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság ismételten kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150%-a, legmagasabb összege hárommillió forint lehet.

Hol talál további információkat a témában?

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által fenntartott honlapon:
https://www.enhat.mekh.hu/szakreferensek